Sértett „áldozatok”: A rinyálók közössége

Brian Tracy-től a mondás, hogy

Annak a 6 embernek vagy az átlaga, akikkel a legtöbb időt töltöd!

Amikor először hallottam ezt a mondást, úgy rendesen szíven ütött. Mennyire igaz! Nézd meg kikkel töltöd az idődet személyesen, a facebook vagy más online közösségben, a munkahelyeden vagy a magánéletedben? Vizsgáld meg azt, hogy ezek az emberek, hogyan vélekednek az életről? Vajon jövő orientáltak-e, felelősséget vállalnak-e a tetteikért, megoldják-e a problémákat, bele állnak-e a helyzetekbe, oda teszik-e magukat 100 %-osan, mindig többek, jobbak akarnak-e lenni? Vagy igazából alibiznek a munkában, mindent félgőzzel akarnak, de minél több pénzért, nincs kitartásuk, sunyik, sumákok, vagy netalántán olyan lúzerek, akik örökké másokat – a kormányt, a főnököt, a nagymamát, a férjüket, párjukat vagy a körülményeket – hibáztatják, másokra mutogatnak, pletykálkodnak, és magukon kívül keresik a felelősöket az életük nehézségeiért? Nézd meg azt is, hogy akikkel sok időt töltesz, azok az emberek, hogyan öltözködnek, hogyan étkeznek, hogyan szórakoznak, milyenek a sportolási szokásaik, hobbijuk stb.? Meg fogsz döbbenni, mennyire igaz, amit tapasztalsz. Mert te az ő átlaguk leszel!

Éppen ezért vigyázz arra, hogy kikkel veszed körbe magad! Azért mert az emberek 95 %-a tartozik a rinyálók közé! Tudod miért? Mert komformistának lenni, biztonságot jelent. Úgy érzed, hogy ha nem vagy egyedül, hanem mások is egyetértenek veled abban, hogy van egy bűnbak vagy több is, az életed sikertelenségéért, a boldogtalanságodért, az anyagi problémáidért, akkor megnyugszol, hogy „hűha, na ugye megmondtam, hogy ő a hülye, nem én! Nem velem van a baj! Én így jól vagyok, ahogy vagyok! És különben is, mi lett volna, ha…”

Ne áltasd magad azzal, hogyha sok rinyálóval, panaszkodóval veszed körbe magad, akkor attól tartós megnyugvást érhetsz el, hiszen az csak egy pillanatnyi érzelmi sebtapasz, egy emós neukoplast, amivel szép mintás ragtapaszokat helyezhetsz el a szíveden, lelkeden. Az életben az egyik alaptörvény, – ami független attól, hogy ki hisz benne és ki nem, vagy ki ért vele egyet és ki nem, – az az ok – okozat vagy a vetés – aratás törvénye. Ha a kertedet nem gondozod, és nem ülteted tele virágokkal, akkor gazok hajtanak ki belőle. A földednek az is mindegy, hogy virágmagot vagy a halálos mérgezést okozó nadragulya magját szórod bele, mindkettőt megtermeszti. Neked kell figyelned arra, hogy mit vetsz bele, milyen gondolatokat érzel magadénak, milyen érzéseket engedsz magadra hatni és mennyi ideig tartózkodsz a panaszkodók, a futottak még vagy a bukottak társaságában.

Húhh… mennyi sok van belőlük! Én magam már több száz ilyen kollégával, baráttal, ismerőssel, rokonnal találkoztam, és jó párnak közülük igyekeztem megtanítani azt, hogy ne másokban keressék a hibát, ne áltassák magukat azzal, hogy de ők nagyon is jók és rendben vannak, a munkájuk, kapcsolatuk is tökéletes, hanem mélyedjenek el önmagukban és fejlődjenek! Sokszor elmondtam, hogy nem létezik a könnyebbik út, és a lustaság, alibi, sumákság meg fogja bosszulni magát az eredménytelenségben, kudarcokban! Ok – okozat. Hiába! Ők két dolgot ismernek: harcolj vagy menekülj! Vagy a háttérben végeznek kitartó aknamunkát a sikerességet választó emberek kárára, – őket nagyon rühellik-, vagy felmondanak, táppénzre mennek, nem jönnek vissza a szabadságról. Az is gyakori, hogy ilyenkor úgy menekülnek ki a helyzetből, hogy új munkahelyet, új vezetőt, új gurut, új pszichológust, olykor akár e célból, új országot is keresnek maguknak stb.

Amit még imádnak a lúzerek, ha megfertőzhetnek valakit a saját negatív gondolataikkal. Így manipulatívan rábeszélnek másokat arra, hogy lépjenek ki, tartsanak velük, hogy lássák már meg a tutifrankót, és érezzék magukat rosszul! Addig nem nyugszanak, amíg el nem érik, hogy a másiknak kisebbségi érzése legyen! Figyelmezteti őket, nehogy többet dolgozzanak, mint amit muszáj, ne fogadják el a felkínált támogatást, hanem mielőbb menjenek, meneküljenek el ők is! Na, ha ez megvan, akkor aztán végre megkönnyebbülnek: na ugye, ő is látja azt, amit én…. És elkezdik pátyolgatni az illetőt!

Azt szoktam mondani, ha ezt a rengeteg energiát, amit a másokra mutogatásba, önbecsapásba, racionális hazugságokba fektet, ha önmagában való elmélyülésre és a felelősség vállalására fordítaná, máris rajta lenne a tartós siker és eredmény felé vezető úton! Ilyen egyszerű!

Az emberek nagy százaléka könnyen befolyásolható. Elég egy pletyka, egy rosszmájú feltételezés a másikról, egy negatív kimenetelű kivetítés, egy-két „na én bennfentes vagyok, elhiheted, ismerem őket, nekik úgysem tudsz megfelelni” típusú duma. Csak azt nem látja át, a szerencsétlen áldozat, hogy a „jószándékú” segítő őt is berántotta magával a csőbe. Hogy felhasználta azért, hogy könnyítsen a lelkén és megélhesse azt, hogy nem is ő a hibás a helyzetért.

Sok ilyet tapasztaltam és tapasztalok a mai napig is a munkám és az életem során.

100-ból max. 5 fő az, aki hajlandó is a belső érzelmi munkára. Persze, nem könnyű szembenézni azzal, hogy van bennünk egy belső rontó, aki felelős az eredménytelenségünkért, azért, hogy felmondtak nekünk, vagy azért mert elmenekültünk a helyzetből, vagy felelős a házassági- vagy párkapcsolati kudarcunkért, az általunk létrehozott körülményekért stb. De! Ha idáig eljutsz, akkor megtalálhatod magadban azt a javítót is, aki képes, hogy helyrehozza azokat a dolgokat, amiket elrontott. Mert ha van bennünk egy nagy rontó, akkor van bennünk egy nagy javító is… És ez örömteli!

Ha olvasod ezt a blogot, akkor nyilván te ebbe az 5 %-ba tartozol, vagy legalábbis ide szeretnél bekerülni!

Ne add fel! Akármit is tettél eddig, kezd újra! Soha nem késő!

Válogasd meg kikkel töltöd az idődet, és tartózkodj pozitív gondolkodású, felelősséget vállalni tudó, jövőorientált és konkrét céllal rendelkező emberek között! Hajtsd el a fenébe, a rinyáló, hisztiző, alibiző tömeget! A tömeg, bár vonzó közeg az egódnak, és kényelmes közéjük tartozni, de a tömeg maga sosem lesz sikeres! Sikeres emberek azok lesznek, akik nem irigykednek, nem pletykálkodnak, nem mutogatnak másokra, nem hisztiznek, nem duzzognak, nem a múltban élnek, nem másokhoz mérik magukat, hanem önmaguk fejlesztésén dolgoznak, nemcsak elméletben, hanem ténylegesen is! Tudnak bocsánatot kérni, felismerni a tévedéseiket, szembenéznek a gyengeségeikkel, örülnek társaik sikereinek és nem utolsó sorban tudatosan, tervezetten élnek és osztják be az idejüket. Nem sajnálnak többet dolgozni, tanulni, mint a tömegben megbúvók, és ha kell, „vért és verítéket” sem sajnálnak. A sikeres emberek le tudnak mondani a haszontalan időtöltésekről, henyélésekről és a haszontalan emberek társaságáról, és a győztesek mellé állnak!

Ne feledd! Te annak a 6 embernek vagy az átlaga, akikkel a legtöbb idődet töltöd!